Világbajnok, EB ezüstérmes, Csapatkapitány, ezek mellett 2022 óta töltötted be a Sportigazgató szerepkört. Hogyan érezted ez idő alatt magad ebben a szerepben?

Talán az első kérdést egészíteném ki először, Világbajnok, Európa bajnok második Világbajnoki harmadik – ez utóbbi kettő a sportigazgatói státusz alatt történt ráadásul.

Nagyon – nagyon jól éreztem magamat és azt gondolom, hogy ez az a munka, amit az ember imád és szeret. Próbáltam minél többet és minél jobban teljesíteni ez idő alatt amíg a sportigazgatói pozícióban a Szövetségben dolgoztam.

2022-ben „ismeretlenül” kért fel az Elnökség a pozíció betöltésére. Mik voltak az előzetes terveid? Miért vágtál bele a közös munkába?

Nagyon örültem a felkérésnek, hiszen mindig is akartam tenni a magyar Footgolfért, hogy öregbítsem a jó hírét és a tapasztalataimat átadjam. Természetesen az hogy minél több emberhez jusson el hőn szeretett sportágunk kiemelt célom volt. Szerettem volna, hogy a ciklusom alatt, rengeteg olyan verseny versenyt szervezzünk, amivel a magyar footgolf és játékosai egyaránt fejlődnek.

Hogyan írnád le a Szövetségnél töltött éveidet? Mik voltak a legfontosabb tanulságok vagy élmények?

A legnagyobb tanulság… Hát azt az utolsó évben kaptam meg, mégpedig, hogy embernek maradni, minden körülmény között.
Talán úgy gondolom, hogy hiába van valaki a footgolf iránt elkötelezve, hogyha az emberi dolgokat nem nézi. Én azt gondolom, hogy ez az a dolog, ami nekem ebben az évben tanulság.
Élmények közül pedig a 2024-ben megszervezett három nap alatt három különböző pályán lévő nemzetközi versenyt, amivel azt gondolom, hogy történelmet írtunk. Egyedül azt sajnálom, hogy hogy ez nem kapott sokkal nagyobb publicitást.

Hogyan érezted magad a közösségében? Mi volt számodra a legmeghatározóbb a csapatkultúrában?

A csapatban teljes jól éreztem magamat, hiszen olyan emberek vettek körül szövetségben, akiket már régóta ismertem és ez gondolom, hogy aki ugyanabba az irányba tolja a biciklit, vagy egy hajóban eveznek, azzal nem lehet probléma. Még akkor is hogyha néha nézetek különböznek, mert valljuk be ilyen is előfordult! 

Mi volt az a pillanat vagy siker, amelyre a legbüszkébb vagy a Szövetségnél eltöltött időszak alatt?

A siker az egyértelmű: amit már az előbb említettem, mégpedig, hogy három nap alatt három különböző pályán játszottunk a Hungarian Opent. Ilyen a világon sehol sem volt még!
Ezen kívül, hogy az Open kategóriának a beindítása megtörtént és az, hogy most már elég jól szerepelnek, lassan, de biztosan növekvő számot mutatnak.
Végül de nem utolsó sorban, ami nekem nagyon fontos (volt), hogy sokkal több klub és új játékos van évről évre, és egyre többen ismerkednek meg a sportággal, mint amikor a lehetőséget elválaltam!

Mik voltak a legnehezebb kihívások számodra?

A legnehezebb talán – és ez meglepő lehet – az emberekkel való kommunikáció, kapcsolat, hogy ne úgy tekintsenek rám, mint Sportigazgatóra hanem úgy, mint a régi barátjukra. Ez nagyon nehéz volt ez bele is telt egy-két évbe, de az utolsó volt a legnehezebb, amikor a szabályok követését és betartását próbáltam úgy gondolom kevés sikerrel sajnos forszírozni!

A jövőben van-e bármilyen terved a Footgolffal kapcsolatban?

Jövőbeli tervem új játékosok beintegrálása, és csapatomban lévő pozíciót amit elértünk megtartani, tehát megpróbáljuk megőrizni a csapat bajnoki címet és a Senior elsőségemet. Ezentúl megpróbálok már csak a játékra koncentrálni hiszen nincs többé sportigazgató szerep, már nem kell szerveznem versenyeket…….

Hogyan tovább?

A hogyan tovább szerintem roppant egyszerű: bárki footgolfos aki szeretne tanácsot kérni vagy aki szeretne játszani, az meg fog találni. Eddig, és ezek után is, ha valaki segítséget kér, annak segítek amiben tudok!!!

Amíg tudok és megyek, addig footgolfozom!

Végezetül pedig köszönöm szépen mindenkinek az elmúlt három évet! Nagyon szépen köszönöm Vörös Dávidnak és az összes elnökségi tagnak azt, hogy megbíztak bennem és a támogattak.

Utódaimnak sok sikert kívánok és remélem, hogy hamarosan pályán találkozunk!

Köszönöm szépen mindenkinek!

Lengyel Béla
Játékos

Köszönjük szépen Béla!