Már 12 éve a Szövetség életének szerves része vagy, azaz voltál. Hogyhogy ez a döntés született meg?
Ennyi idő alatt elég sok mindent lát az ember, mi merre halad, honnan hová jut el egy adott projekt, terv vagy maga a szövetség és a sportág. Láttam felnőni a footgolfot, gyerekcipőben járt és lassan önjáró lett. 2015-ben egy év végi cikkben úgy fogalmaztam, a footgolf az ébredő erő, utalva az akkori Star Wars filmre. Az erő valóban felébredt, hiszen onnantól indult be sok minden igazán: vb-k, Eb-k követték egymást. Jelenleg egy szabad hétvége nincs már, mikor ne lenne footgolfos esemény, nem beszélve a hétköznapokról. Viszont 12 év alatt el is fáradtam, gyerekem született, és úgy éreztem, szükségem van egy kis footgolftól való távolmaradásra, ami a munka részét illeti. A mindennapjaim része volt idáig, hiszen a hét minden napján rendelkezésre álltam, még nyaralásaim alatt is, így biztos nehéz lesz kikapcsolni a beidegződéseket és a közösségi médiában meg úgyis szembe jön majd minden. Drukkolok is a válogatottnak természetesen, hogy érmekkel térjenek haza Törökországból. De több szempontból is megvizsgáltam a helyzetemet, a feladatokat és lehetőségeket, nem is hamarkodtam el a döntést, mikor beadtam a felmondásom, sokat gondolkodtam rajta. Soha ne mondd, hogy soha, de most biztos vagyok benne, hogy jó döntést hoztam, még ha nincs is meg a következő állomáshelyem munka terén, azt éreztem, nem szeretnék maradni tovább.
Hogyan írnád le a Szövetségnél töltött éveidet? Mik voltak a legfontosabb tanulságok vagy élmények?
Egyre több és több, így fogalmaznám meg, ahogy haladtunk előre. A kezdeti „csak” cikkírás után már mindent csináltam a mostani zárásig. Voltam fotós, közvetítettem footgolfot élőben, tudósítottam három vb-ről és három Eb-ről, az utolsó három évben a kommunikációs, versenyszervezési és főtitkári feladatok egy-egy nagyobb szeletét is én láttam el. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy megkaptam a kellő bizalmat az elnökségektől, akikkel dolgoztam. Rengeteget tanultam, hiszen még 30 éves sem voltam, mikor elkezdtem, most meg már 40 vagyok és gyerekem van. Alapvetően sportújságírónak tartom magam, így a világversenyeken való tudósítás és a hazai rendezésű Eb előkészítése és lebonyolítása a legnagyobb élmények között szerepel, a top természetesen Bacskai Bence vb-győzelmének testközelbeli megélése volt. Még most is libabőrös leszek, ha rágondolok és néha visszanézem a facebookos közvetítést.
Hogyan érezted magad a közösségében? Mi volt számodra a legmeghatározóbb a csapatkultúrában?
Kicsit kívülálló vagyok szerintem a footgolf társadalomban, annak ellenére, hogy játszom is. Én nem egy baráti társasággal kerültem bele, nem jártam közösen versenyekre a játékosokkal, volt egy szerintem szerencsés távolságtartás. Talán ennek is köszönhető, hogy el tudtam végezni a feladatomat és nem baráti alapon kezeltem a helyzeteket. Vallom, hogy csak következetesen tudunk előre menni az élet minden területén, és ezt próbáltam érvényesíteni minden footgolfos döntési helyzetben.
Mi volt az a pillanat vagy siker, amelyre a legbüszkébb vagy a Szövetségnél eltöltött időszak alatt?
Az állandó bizalomra, amit az elnököktől, Gelencsér Gábortól, Hrutka Jánostól és Vörös Dávidtól megkaptam. Hiszen nélkülük és az elnökségeik felhatalmazása nélkül nem lehettem volna aktív szereplője egyebek mellett versenykiírások elkészítésének, nemzetközi kapcsolatok tartásának, Eb szervezésnek.
Mik voltak a legnehezebb kihívások számodra?
Kommunikációs szempontból egy kvázi szabadidő sportágnak az emberekkel való megismertetése. Ebben voltak jobb és kevésbé jobb periódusaink, például, mikor többször volt sajtótájékoztatónk, tévés megjelenéseket tudtunk szervezni vagy ismert emberek segítségével tudtuk bemutatni a játékot. De nagyon átalakult 12 év alatt a média. Egy tévés interjú már jóval kevesebbet ér most, mint 12 éve. Hogy mást ne mondjak, egy ügyes TikTok videó eredményesebb tud lenni.
A jövőben van-e bármilyen terved a Footgolffal kapcsolatban? Hol találhatunk meg téged / titeket?
Biztos nem távolodóm el, hiszen játékos is vagyok, de hogy lesz-e még footgolfos feladatom, azt még nem tudom.
Mondhatni Footgolf családtag – család lettetek. Hogy alakul az életetek, és mikor várhatjuk az ifjú családtagot a junior kategóriába? (Várhatjuk-e?) ????
Áginak remek rüsztje van és indult Open kategóriában már nem is rossz eredményekkel, így ha Mira lányunk is engedi, szeretne még versenyezni a jövőben. Mirának meg már most zseniális a balosa, úgyhogy ő is biztosan kipróbálja majd.
Köszönjük szépen Atti!
